GÁbor Andor: Dollárpapa

Gábor Andor (1884-1953) író, költő, újságíró

Dollárpapa

„Hálás vagyok neki, sokszor megnevettetett.”
Karinthy Frigyes Gábor Andorról, Nyugat, 1912. január 16.

Gábor Andor (1884-1953)
 „Gábor Andornak meleg kézszorítással" - ezzel az ajánlással jelent meg 1912-ben az Így írtok ti első kiadása. Ez a Karinthy-dedikáció akár önmagában is figyelemre méltóvá tehetné számunkra a címzettet és életművét.
Humorérzéke és munkabírása még a századelő intellektuális túlkínálatában is hamar a figyelem középpontjába helyezte. Írásai a legkülönbözőbb napilapok és sajtórevük hasábjain jelentek meg; jeleneteket, dalszövegeket írt operettekbe és kabarékba. Műveiben rendszerint a pesti (kis)polgár sérelmeit, gyengeségeit és mizériáit taglalja.
Pályafutásának legtermékenyebb és egyúttal legsikeresebb évtizedét az 1910-es évek jelentették, amikor is Gábor Andor addigi tevékenységi körét a színműírásra és a regény műfajára is kiterjesztette. Így születtek meg franciásan könnyed, mégis félreismerhetetlenül magyaros, s a fesztelen színpadi társalgást tökélyre vivő vígjátékai.
Ebben az időszakban – egy korabeli tréfás sajtóbeszámoló szerint – napi 32 és háromnegyed órát dolgozik, svábhegyi villát bérel, s évente több könyvet is kiad.
A mind kilátástalanabbá váló háborúval és az uralkodó elittel szemben egyre kritikusabb Gábor kevéssé meglepő módon lelkesen üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd utóbb a Tanácsköztársaság létrejöttét is. 1919-ben a kommün bukása után Bécsbe emigrált, s megkezdte sajtóhadjáratát a fehérterror és Horthy ellen. Illegális pártfeladatokat végzett Franciaországban, majd Berlinben a Pravda kiküldött tudósítójaként működött. 1933-ban Moszkvába települt. Negyedszázados távollét után, 1945-ben hazatérhetett, mégsem került be a kor ünnepelt írói közé. A Kossuth-díjat is csak posztumusz kapta meg.
László Ferenc írásának felhasználásával, Magyar Narancs





Navigáció

Belépés

április 2017

Nagyszínház

április 2017

Kisszínház és Egyéb játszóhelyek


A színház bora 2016



Facebook

Bemutató

Repertoárunkból